Csomagok kézbesítése

Brexit zsargonszótár

Brexit zsargonszótár

Szószedet az exporttal és importtal foglalkozó vállalatok számára, hogy sikeresen tájékozódjanak a Brexit során.

Jogot biztosít a tagállamoknak az EU-ból való, két évre előre megtett kilépési értesítéshez kötött kilépésre, valamint meghatározza ennek folyamatát.

Ez a kifejezés az Egyesült Királyságnak az EU-ból való, a 2016 júniusában megtartott népszavazás eredményeképp megvalósuló kilépését takarja. Az Egyesült Királyság a tervek szerint 2019. október 31-én, greenwichi középidő szerint 23:00 órakor lép ki az Európai Unióból.*

Az ún. „védőháló” javaslatok meghatározzák az Egyesült Királyságnak az EU-val való ideiglenes vámmegállapodásokra vonatkozó terveit arra az esetre, ha nem sikerülne időben tartós megállapodást kötni. Céljuk, hogy elkerülhető legyen az Észak-Írország és az EU-tagállam Ír Köztársaság közötti szigorú határellenőrzés szükségessége.

Az EU tagállamai ugyanazokat a szabványokat és szabályokat követik az áruk tekintetében. Az Egyesült Királyság egy „közös szabálykönyvet” kíván követni úgy, hogy összhangba hozza az Egyesült Királyság jogszabályait az EU szabványaival és szabályaival. Az Egyesült Királyság kormánya reméli, hogy ez a terv megvédi a vállalatok (pl. az autógyártók) ellátási láncait, egyben csökkentheti a kereskedelmi feszültségeket az Egyesült Királyság és az EU határán.

Az EU 28 tagállama, valamint néhány kisebb állam kereskedelmi megállapodást kötött arra vonatkozóan, hogy nem vetnek ki vámtarifát az uniós tagállamok között mozgó árukra. Az EU-n kívülről importált árukra közös vámtarifát alkalmaznak. Az Egyesült Királyság kormánya úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépéssel egy időben az EU vámunióját is elhagyja.

Az Európai Gazdasági Térség a 28 uniós tagállamot, valamint Izlandot, Norvégiát és Liechtensteint foglalja magába. Az EGT egy belső piac, amelyre az EU egységes piacára vonatkozó szabályok az irányadók.

Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Izlandot, Norvégiát, Liechtensteint és Svájcot foglalja magába. Korábban jóval nagyobb szervezet volt, de a többi tag az EU-hoz való csatlakozáskor kilépett.

Politikai és gazdasági unió, mely az alábbi 28 országot tömöríti: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság. Az EGT-t 1957-ben alapították.

Azon EU-tagállamok (a 28-ból 19 tagállam), melyek valutájukká tették az eurót.

A Brexit után az EU-val való vámmegállapodásokra vonatkozó kormányzati tervek. Az FCA értelmében az Egyesült Királyságba érkező, de az EU-ba szánt árukra EU-s vámtarifa vonatkozna. Az Egyesült Királyságban való felhasználásra szánt árukra az Egyesült Királyság saját vámtarifája vonatkozna, amely eltérhetne az EU-stól. A terv alapját az Egyesült Királyságba érkező áruk rendeltetési helyének meghatározását szolgáló, és remélhetőleg az írországi vámellenőrzés elkerülését lehetővé tevő technológia képezi.

Az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke belső akadályok nélküli mozgásának szabadsága, mely alól csak néhány kivétel van.

Országok közötti, a kereskedelem előtt álló akadályokat (úgymint a vámtarifákat és előírásokat) csökkentő megállapodás.

Az a Brexit-szituáció, amely akkor következne be, ha az Egyesült Királyság feladná az európai egységes piachoz és vámunióhoz, valamint magához az EU-hoz való hozzáférését. Ebben az esetben az Egyesült Királyság teljes körű ellenőrzést gyakorolhatna határai fölött, új egyezményeket köthetne, és saját jogszabályait alkalmazhatná a területén belül.

Az az eset, ha az Egyesült Királyság a kilépésére és a jövőbeni kereskedelmi feltételekre vonatkozó megállapodás nélkül lép ki az EU-ból. Ebben az esetben az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelem a WTO feltételei szerint folytatódhatna. Az áruk szabad mozgása az Egyesült Királyság és az EU között megszűnne, így a vállalatoknak ugyanazokat a vám- és jövedéki szabályokat kellene alkalmazniuk, mint az EU-n kívüli országok esetében.

Az EU-beli, illetve EGT-beli kereskedő arra való joga, hogy a saját állama által kiadott engedély és az EU-nak a mozgás szabadságára vonatkozó szabályai alapján folytasson üzleti tevékenységet egy másik EU-/EGT-tagállamban.

Belső határok nélküli kereskedelmi terület, melynek egészében garantálva van a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad mozgása.  Az európai egységes piac az uniós tagállamok mindegyikét, valamint négy további országot foglal magába, mely utóbbiak egyes szabályok alól kivonták magukat. Az Egyesült Királyság kormánya úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépéssel egy időben az európai egységes piacot is elhagyja. 

Az a Brexit-helyzet, amely esetében az Egyesült Királyság potenciálisan továbbra is jelen lenne az európai egységes piacon, és bent maradna a vámunióban. Az Egyesült Királyság és az EU közötti kapcsolatok a lehető legközelebb maradnának a jelenlegi megállapodásokhoz. Az Egyesült Királyság a továbbiakban nem lenne az EU tagja, valamint nem lenne helye az Európai Tanácsban. Nem lenne európai parlamenti képviselője és európai biztosa sem. Az uniós tagállamokkal való kereskedelem során mindazonáltal az áruk és a szolgáltatások továbbra is vámmentességet élveznének, a pénzügyi szervezetek pedig megtarthatnák „passzportálási” jogukat a szolgáltatások értékesítése tekintetében, és tevékenységet folytathatnának az Unióban.

A különböző országok közötti nemzetközi kereskedelmet szabályozó szervezet. „No Deal” Brexit esetén az Egyesült Királyság a WTO feltételei szerint kereskedhetne az EU-val. 

Alternatív Brexit-modellek

Az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás, amely számos vámot és a kereskedelmet korlátozó akadályt felszámol. A Brexittel kapcsolatos tárgyalások során gyakran hivatkoznak erre a modellre.

Az Egyesült Királyság uniós tagságának alternatívájaként felmerült modell. Habár Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, az Európai Gazdasági Térségnek igen, ami lehetővé teszi, hogy az ország része legyen az európai egységes piacnak. Ezért cserébe Norvégia hozzájárul az Unió költségvetéséhez, elfogadja az uniós jogszabályok többségét, és lehetővé teszi a személyek szabad mozgását.

A kereskedelem néhány, de nem minden területét érinti. Svájc szintén biztosít pénzügyi hozzájárulást az EU-nak, de kisebb mértékben, mint Norvégia. Nincs általános kötelezettség az uniós jogszabályok alkalmazására, de a kereskedelem lehetővé tételéhez be kell vezetni bizonyos uniós előírásokat. Érvényesül a szabad mozgáshoz való jog.

Törökország nem része az EGT-nek és az EFTA-nak, de vámunióban áll az EU-val. Nem vonatkoznak vámok vagy kvóták az EU-ba küldött ipari árukra. A vámunió nem vonatkozik a szolgáltatásokra és a mezőgazdasági árukra. Törökországnak az EU-n kívüli országokból importált áruk esetében alkalmaznia kell az EU közös külső vámtarifáját. A szabadkereskedelem hatálya alá tartozó területek tekintetében szabályait és szabványait az EU-éihoz kell igazítania.

Megállapodási feltételek

A kormány által közzétettek szerint az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépéssel egy időben hagyja el az EU egységes piacát és vámunióját. A kormány mindazonáltal bízik abban, hogy gazdasági megállapodást tud kötni az EU-val az áruknak a lehető legkevesebb akadállyal történő mozgása tekintetében.

A Határon átnyúló kereskedelemre vonatkozó adótörvény rendelkezései lehetővé fogják tenni az Egyesült Királyságnak, hogy az EU-ból való kilépést követően (függetlenül attól, hogy az megállapodással vagy anélkül történik) meghatározza saját vámtarifáit. Az Egyesült Királyságba való importálás vonatkozásában ez fogja felváltani az EU közös vámtarifáját (azaz a jelenleg az EU-n kívülről importált árukra vonatkozó vámtarifát).

„No Deal” feltételek

„No Deal” Brexit esetén az Egyesült Királyság és az EU közötti szabad árumozgás megszűnne, így a vállalatoknak ugyanazon vám- és jövedéki szabályokat kellene alkalmazniuk, mint az EU-n kívüli országoknak. A vállalatoknak import- és exportnyilatkozatokat kellene tenniük, valamint felül kellene vizsgálniuk nemzetközi szolgáltatási szerződési feltételeiket annak megfelelően, hogy folytatnak-e exportálási, illetve importálási tevékenységet, továbbá az ellenőrzött áruk tekintetében import-, illetve kiviteli engedélyt kellene felmutatniuk. Sor kerülhet vámellenőrzésekre, valamint áfa- és behozatalivám-fizetési kötelezettségek merülhetnek fel. Az áruszállítónak belépési, illetve kilépési biztonsági nyilatkozatokat kellene tennie.

„No Deal” helyzet esetén a vállalatnak EORI-számért kell folyamodnia, mielőtt elkezdhetne áruimport-, illetve -exporttevékenységet folytatni az Unió területén. Az Egyesült Királyság kormánya úgy nyilatkozott, hogy 2018 folyamán további információkat tesz majd közzé ezzel kapcsolatosan.

„No Deal” Brexit esetén az EU-szerte alkalmazott számítógépes nyomonkövetési rendszer a továbbiakban nem lenne alkalmazható az EU és az Egyesült Királyság közötti felfüggesztett árumozgások ellenőrzése tekintetében, de a vámfelfüggesztéssel szállított jövedéki áruk Egyesült Királyságon belüli mozgásának ellenőrzésére igen.

Az ECJU a Nemzetközi Kereskedelmi Minisztérium azon szervezeti egysége, amely az Egyesült Királyság katonai és kettős felhasználású (mind katonai, mind civil felhasználású) termékkel kapcsolatos exportellenőrzési rendszeréért, valamint ezen termékek engedélyezéséért felel. Az EU-n belül jelenleg számos ilyen termék esetében nincs szükség engedélyre, de „No Deal” Brexit esetén lenne.

Az Egyesült Királyság új állami szerve, amely a tisztességtelen kereskedelmi magatartások és az importban beálló, nem várt fellendülések kivizsgálásával foglalkozik a belföldi ipar védelme érdekében (ezek kivizsgálásáért jelenleg az Európai Bizottság felel). „No Deal” esetén a TRA (Trade Remedies Authority) még az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való, 2019 márciusára előirányzott kilépése előtt feláll és megkezdi működését.

Egy „No Deal” helyzet esetén, ha nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodást kötni, az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelem a WTO feltételei szerint folytatódhat. Az Egyesült Királyságnak és az EU-nak ugyanazokat a vámtarifákat és kereskedelmi korlátozásokat kellene alkalmazniuk egymással szemben, mint amelyeket a világ többi országával szemben alkalmaznak. Ennek az az oka, hogy a WTO szabályai csak bizonyos meghatározott esetekben (így pl. teljes körű bilaterális kereskedelmi egyezmény megkötése esetén) teszik lehetővé az országoknak az egyes kereskedelmi partnereikkel szembeni kivételezett bánásmódot.